Jogi tanácsadás

Tisztelt Érdeklődők!

Amennyiben ingatlant kívánnak vásárolni, nem árt, ha néhány alapvető információval tisztában vannak, hogy a későbbiekben ne érje Önöket meglepetés.

Tulajdont szerezni többféleképpen lehet. Lehet öröklés vagy ajándék útján, árverésen, adásvétellel, cserével, és még számtalan, a jog által szabályozott módon.

Amennyiben bármit vásárolunk, azt a jogban adásvételi szerződésnek nevezzük.

Az adásvételi szerződés a leggyakrabban alkalmazott szerződésfajta, hiszen nap, mint nap sort kerítünk rá, akár egy csokit veszünk a kisboltban, akár lakást családunk és magunk részére.

Az adásvételi szerződésre vonatkozó legfontosabb szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) határozza meg. A Ptk. 6:215.§ (1)-(2) bekezdése kimondja: „Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is” Ezek alapján, az adásvétel egyszerűen megfogalmazva tulajdonképpen a dolog (ingó-ingatlan) tulajdonjogának vételár ellenében történő átruházása. Amennyiben az adásvétel tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni.

Az adásvételi szerződés tárgya bármely forgalomképes dolog, ingó, ingatlan, vagy vagyoni értékű jog lehet. Forgalomképességet kizárni vagy korlátozni csak törvénnyel vagy szerződéssel lehet. Nem köthetünk adásvételi szerződést például kizárólag állami tulajdonban lévő dolgokra, mert azok nem forgalomképesek. Ugyanígy nem adhatjuk például a Holdat sem el.

A továbbiakban – profilunknak megfelelően – az ingatlan adásvétellel foglalkozunk.

Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész ingatlanhoz viszonyított hányadát kell feltüntetni. A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét.

Maga az ingatlan adásvétel folyamata – alább részletezve az egyes pontokat – a következő: az ingatlan adásvételi szerződést a felek megkötik, a vételárat – illetve annak egy részét, a felek megállapodás szerint – átadják, majd a szerződés benyújtásra kerül a földhivatalhoz, ott, pedig bejegyzik az új tulajdonost.

A tényleges tulajdonjog-változás ugyanis az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel történik.

Fontos kérdés, hogy a szerződő felek kötelesek egymásnak valamennyi fontos, illetve fontosnak vélt, az ingatlannal kapcsolatos információt átadni. Így az eladó köteles átadni a nála meglévő dokumentumokat (alaprajz, épületgépészeti rajz stb.) és nem titkolhatja el – ha vannak – a hibákat (vizesedés, beázások, tetőszerkezeti hibák stb.), illetve ha az ingatlanon jelzálog, haszonélvezet vagy egyéb teher van. A vevő kötelezettsége pedig, hogy korrektül tájékoztassa az eladót, ha több részletben, esetleg bankhitel bevonásával tud csak fizetni. Eladók figyelmébe ajánljuk, hogy bár bizonyos tények, körülmények eltitkolása lehet, hogy növeli a vételárat, de ha az új tulajdonos rájön, egy ebből származó esetleges jogvita elviheti az így szerzett hasznot, sőt jóval többet is annál.

Az ingatlan adás-vételnek – legyen az bármilyen ingatlan – vannak bizonyos egységes minimumszabályai, amelyek nélkül a jogügylet nem jöhet létre. A következő körülmények különösen jelentősek, ha szerződünk.

Ingatlant vásárolni csak és kizárólag annak, a tulajdoni lap szerinti tulajdonosától lehet. Szükséges az esetleges haszonélvező, vagy egyéb jogosult hozzájárulása is. Ingatlant eladni, megvenni csak ügyvéd által készített és ellenjegyzett, vagy közjegyző által készített és közokiratba foglalt, írásban megkötött ingatlan adásvételi szerződéssel lehet. Ezen szabály alól csak igen szűk körben enged a törvény kivételt. A szerződésnek tartalmaznia kell az eladók és a vevők neveit, valamint azonosításukhoz szükséges adataikat; az adásvétel tárgyát képező ingatlan azonosító adatait; az ingatlan vételárát; a szerződő felek kifejezett nyilatkozatait arra a tényre, hogy az eladó eladja, a vevő pedig megveszi az ingatlant; valamennyi szerződő fél aláírását a szerződés valamennyi lapján.

A gyakorlatban felmerülő probléma a meghatalmazás alakszerűsége abban az esetben, amennyiben az ingatlan tulajdonosa (vagy valamely ingatlanra bejegyzett jog jogosultja) nem tud megjelenni személyesen a szerződés megkötésekor. Ezesetben meghatalmazott képviselheti. Fontos azonban, hogy a meghatalmazásra ugyanazon alakszerűségi követelmények vonatkoznak, mint az adásvételi szerződésre, tehát – a földhivatali gyakorlat szerint – ez is csak ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyző által készített okiratban elfogadott. Amennyiben a meghatalmazó külföldön tartózkodik a külképviselet hitelesítheti a meghatalmazást. Nem elégséges tehát a meghatalmazó által aláírt és tanúk által hitelesített meghatalmazás. A meghatalmazásban szerepeltetni kell a meghatalmazó és meghatalmazott minden olyan adatát, amelynek az adásvételi szerződésben szerepelnie kell, valamint a konkrét ingatlant, annak helyrajzi számával együtt, amellyel kapcsolatban a meghatalmazás készült.

Tekintettel különös jelentőségére, külön kiemelendő a foglaló jogintézménye. A fogalom nevét szinte mindenki ismeri, hallott róla, azonban hasznos tartalmát pontosítani. A Ptk. 6:185. § így rendelkezik:

Foglaló

  1. A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.
  2. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
  3. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
  4. A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.
  5. A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.

A foglaló tehát egyfajta „kényszerítő eszköz”, kölcsönös biztosíték a felek számára a szerződés sikeres teljesedésbe menése tényéhez. Köznapilag elmondva, lényege, hogy már egyik fél sem gondolhatja meg magát következmények nélkül. Aki egyszer foglalót adott, vagy foglalót fogadott el valamire, az a megállapodáshoz ilyen következmények terhe mellett kötve van. Aki valóban vásárolni kíván, illetve eladni szeretne, annak érdekében áll a foglaló kikötése. Ez egyébként szokásos is. Ha valamelyik fél erre nem hajlandó, és ezt alaposan nem indokolja meg, akkor akár valamilyen hátsó szándékot is feltételezhetünk, így fokozottabb figyelemmel, körültekintéssel kell lenni az ügylet során. A foglaló pénz, amelyet a vevő a kötelezettségvállalás jeleként, akár a szerződés megkötését megelőzően ad át. A foglaló mértéke általában az ingatlan vételárának 10 %-a. Azt, hogy egy pénzösszeget foglalóként adtunk át, a szerződésben kifejezetten rögzíteni kell.

A foglaló sorsa a szerződés sikeres teljesedésbe menése függvényében alakul, mégpedig a következők szerint:

Ha a szerződést teljesítik, a foglalót az ellenértékbe be kell számítani. Visszajár a foglaló, ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős. A foglaló akkor is visszajár, ha mindkét fél egyaránt felelős a szerződés meghiúsulásáért.

A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.

A vételár több részletben történő megfizetése esetében általában kijelenthető, hogy – a rendszerint részletekben, esetleg lakáskölcsön közbenjöttével történő vételár kiegyenlítések miatt – az ingatlan utolsó vételárrészének, illetve a teljes vételár megfizetését követően kerül sor az eladó tulajdonjogról lemondó nyilatkozata földhivatalhoz történő benyújtására.

Általában ekkor lép az ingatlan birtokába a vevő is, azonban ettől a felek egyező akarattal el is térhetnek. Nem kizárt tehát az sem, hogy az eladó a vételár teljes megfizetését megelőzően az ingatlant a vevő birtokába adja, mint ahogyan ennek az ellenkezője is elképzelhető, tehát, hogy a vételár teljes megfizetése ellenére eladó az ingatlan birtokában marad egy, a szerződésben meghatározott ideig. Ez utóbbi a gyakorlatban viszonylag sűrűbben fordul elő, leginkább abban az esetben, amikor az eladó az eladott ingatlan vételárának felhasználásával szeretne magának egy másik ingatlant vásárolni, és nyilvánvalóan szüksége lenne némi időre ahhoz, hogy a költözést lebonyolítsa.

Az ingatlan vevője birtokba lépése napjától kezdve szedi az ingatlan hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

A tulajdonjogról lemondó nyilatkozat földhivatalhoz történő benyújtását követően a földhivatal a tulajdonjog-változást átvezeti, amely tényről határozatot hoz. Optimális esetben ezzel ér véget az ingatlan adásvétel folyamata.

Természetesen léteznek a fent vázoltakon túl egyedi igények, megállapodások, amelyek némileg bonyolítják a folyamatot, azonban ha ezeket a felek előre tisztázzák, a szerződésben rögzítik, senkit sem érhet meglepetés.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy amennyiben kellő körültekintéssel járunk el az ingatlanunk értékesítése, illetve az ingatlan megvásárlása során, és persze megfelelő szakemberekre bízzuk annak lebonyolítását, maga az egész folyamat nem egy „ördöngősség”

Kijelenthetjük, hogy a dolog „kellemesebb” részén ezzel túl is vagyunk

Mindenképpen szót kell azonban ejteni a kevésbé kellemes részről is, ezek pedig az adásvétellel kapcsolatban felmerülő költségek.

A költségek körében kiemelendő, hogy rendszerint az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot (pl. bejegyzett terhelések törlése) rendezésével kapcsolatos költségeket. Eladó viseli továbbá – amennyiben nem állnak fenn az adómentesség feltételei – az adásvétel személyi jövedelemadó vonzatát. A szerződéskötési költségek (pl. ügyvédi munkadíj), a visszterhes vagyonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.

Néhány jellemző költségfajta, és azok mértéke:

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA:

Az ingatlan tulajdonjogának bejegyzésére irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingatlanonként 10 600 Ft.

Jelzálogjog bejegyzése, illetve módosítása esetén az eljárás díja ingatlanonként 20 000 Ft, míg a jelzálogjog törlésének általános díja 10 600 Ft.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás soron kívüli lefolytatásának engedélyezéséért 1–5 ingatlan esetén ingatlanonként további 16 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos költségek főszabály szerint a vevőt terhelik, azonban a felek ettől eltérően is megállapodhatnak.

A díjakat az 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet határozza meg.

INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉSE UTÁNI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (SZJA):

Ingatlan értékesítésekor bizonyos esetekben személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni az eladásból származó jövedelem után. Az adófizetési kötelezettség elsősorban attól függ, hogy mennyiért adjuk el az ingatlant, milyen költségek merültek fel, és melyik évben szereztük a tulajdonjogot.

Az alábbi tájékoztató a magánszemélyek által, nem üzleti tevékenység keretében értékesített ingatlanokra vonatkozó főbb szabályokat foglalja össze.

Magyarországon az ingatlan értékesítéséből származó adóköteles jövedelem után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. Fontos tudni azonban, hogy az adót nem feltétlenül a teljes eladási ár után kell megfizetni. A számítás során először le kell vonni az eladással kapcsolatos, jogszabály szerint elszámolható költségeket, majd figyelembe kell venni az ingatlan megszerzésének évét.

Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel csökkenthető az igazolt, elszámolható kiadásokkal.

Ilyenek lehetnek például:

  • A megszerzésre fordított összeg: például az ingatlan vételára.
  • A megszerzés költségei: például a megfizetett vagyonszerzési illeték és az ügyvédi díj.
  • Az értéknövelő beruházások költségei: például a fűtési rendszer korszerűsítése vagy más, az ingatlan értékét növelő beruházás.
  • Az eladással kapcsolatos költségek: például a hirdetési díj és az ingatlanközvetítő jutaléka.

A költségeket megfelelő dokumentumokkal, például számlákkal és szerződésekkel kell igazolni.

Nem számolható el olyan kiadás, amelyet a magánszemély korábban már más

tevékenységének bevételével szemben költségként érvényesített.

A jogszabály szerint a számított összegből csak egy meghatározott rész minősül adóköteles jövedelemnek. Ez az ingatlan megszerzésének évétől függ, és a korábbi szabályozástól eltérően ma már azonos szabály vonatkozik a lakóingatlanokra és az egyéb ingatlanokra is!

A 2026-ban értékesített ingatlanokra vonatkozó szabályok:

A szerzés éve A számított összeg adóköteles része

2026 100%

2025 100%

2024 90%

2023 60%

2022 30%

2021 vagy korábban 0%

Ez azt jelenti, hogy ha valaki 2021-ben vagy korábban szerezte az ingatlant, és 2026-ban értékesíti, főszabály szerint nem keletkezik adóköteles jövedelme.

Példa az SZJA kiszámítására:

Tegyük fel, hogy egy magánszemély 2023-ban vásárolt egy lakást 40 millió forintért, majd 2026-ban 50 millió forintért eladja.

A vásárláshoz és az eladáshoz kapcsolódó, igazolt és elszámolható költségei összesen 2 millió forintot tesznek ki.

A számítás:

  • Eladási ár: 50 000 000 Ft
  • Vételár: 40 000 000 Ft
  • Egyéb elszámolható költségek: 2 000 000 Ft
  • Számított összeg: 8 000 000 Ft
  • A 2023-as szerzés miatt adóköteles jövedelem: 8 000 000 × 60% = 4 800 000 Ft
  • Fizetendő SZJA: 4 800 000 × 15% = 720 000 Ft

A példában tehát a fizetendő személyi jövedelemadó 720 000 forint.

Ha az elszámolható költségek elérik vagy meghaladják az eladási árat, nem keletkezik pozitív, adóköteles jövedelem.

Ugyancsak nem keletkezik adóköteles jövedelem a fenti időbeli szabályok alapján, ha az ingatlan értékesítése a megszerzés évét követő ötödik vagy későbbi évben történik.

Ha az ingatlan értékesítéséből adóköteles jövedelem keletkezik, az eladónak azt az értékesítés évére vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában kell feltüntetnie, és az adót a bevallási határidőig meg kell fizetnie.

Például a 2026-ban történt értékesítésből származó adóköteles jövedelmet a 2027-ben benyújtandó SZJA-bevallásban kell szerepeltetni.

A szerzés időpontjának meghatározására és az elszámolható költségekre külön szabályok vonatkozhatnak.

Öröklés esetén például főszabály szerint az örökhagyó halálának napja számít a szerzés időpontjának.

Ajándékozás, öröklés, több tulajdonos, haszonélvezeti jog, termőföldből átminősített ingatlan vagy üzletszerű értékesítés esetén eltérő vagy speciális szabályokat is figyelembe kell venni.

Jogszabályi háttér: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK (VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK):

Magyarországon jogszabály kötelezi az ingatlant vásárlókat, hogy vagyonszerzésük után illetéket fizessenek.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény értelmében a vagyonátruházási illeték általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a.

Az ingatlanonként 1 milliárd forintot meghaladó forgalmi értékrészre pedig 2%-os illetékmérték vonatkozik, az illeték összege azonban ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lehet.

A jogszabály több olyan illetékmentességet és illetékkedvezményt is meghatároz, amely jelentősen csökkentheti a lakásvásárlással járó költségeket, így ezekkel is érdemes előzetesen tisztában lenni.

Az illetékmentesség és illetékkedvezmény leggyakoribb esetei ingatlanszerzés esetén:

Új építésű ingatlan vásárlasára vonatkozó kedvezmény:

15 M Ft-ig nincs illetékfizetési kötelezettség, amennyiben az új építésű ingatlan értéke nem lépi át a 30 M Ft-os értékhatárt. A gyakorlatban ebben az esetben a 15 M Ft és a vételár közötti különbözet 4 %-át kell megfizetni, mint illetéket. Azonban ha az ingatlan értéke meghaladja a 30 M Ft-ot, akkor már nem érvényesül ez a kedvezmény, így a teljes vételár utáni 4 % az illeték mértéke.

Építési telek vásárlásának illetékmentessége:

Illetékmentes lehet a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése, amennyiben a vevő vállalja, hogy a jogszabályban meghatározott négyéves határidőn belül lakóházat épít rajta.

A mentesség feltétele, hogy a felépített lakóházban a lakások hasznos alapterülete elérje a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.

A lakóházépítési szándékról a NAV felé a jogszabályban meghatározott határidőig nyilatkozni kell.

35 év alattiak első lakásvásárlásának illetékkedvezménye:

A 35. életévét még be nem töltött, első lakástulajdonát megszerző fiatal az egyébként fizetendő illeték 50%-áig terjedő kedvezményre jogosult, amennyiben az egész lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.

Első lakástulajdon megszerzése esetén a magánszemély kérelmére az illeték megfizetésére legfeljebb 12 havi, pótlékmentes (automatikus) részletfizetési kedvezmény is engedélyezhető.

Fontos azonban odafigyelnünk, hogy amennyiben nem teljesítjük az aktuális részlet befizetését, a kedvezményt elveszítjük, és a fennálló tartozást egy összegben, késedelmi pótlékkal kiegészítve kell törleszteni.

(A nem első lakásszerzőknek is van lehetősége ún. automatikus részletfizetési kedvezményt igényelni, viszont csak legfeljebb 2 millió forintot nem meghaladó összegű illetéktartozásra, maximum 12 hónapra.)

Cserepótló vétel illetékkedvezménye:

Amennyiben a magánszemély lakást vásárol, és egy másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző öt éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül értékesíti, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett illetékkedvezményben részesülhet.

Ebben az esetben az illeték alapja főszabály szerint a megvásárolt és az eladott lakás terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete.

Például: ha valaki 40 millió forintért értékesíti korábbi lakását, majd 60 millió forintért vásárol másikat, az illeték alapja 20 millió forint, így a fizetendő illeték 800 000 forint.

Ha a megvásárolt lakás forgalmi értéke alacsonyabb a korábban eladott lakásénál, meghatározott feltételek mellett teljes illetékmentesség is alkalmazható. Ennél különösen fontos figyelembe venni, hogy a teljes mentesség időbeli feltétele eltérhet az illetékalap-kedvezmény ötéves szabályától.

Amennyiben a vevő a lakásvásárlást követően kívánja értékesíteni korábbi ingatlanát, erről a NAV felé nyilatkozhat, és kérheti az illetékkiszabási eljárás felfüggesztését.

CSOK és CSOK Plusz segítségével vásárolt ingatlanok után járó mentesség:

  1. január 1-től a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) segítségével vásárolt ingatlanok után nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. 2024. január 1-től pedig a CSOK Plusz felhasználásával történő vásárlás is illetékmentes. 

Az ingatlan forgalmi értékének meghatározása:

Az illeték kiszabásakor az ingatlan forgalmi értéke az irányadó.

Érdemes tudnunk azonban, hogy a NAV az adásvételi szerződésben feltüntetett vételártól eltérő forgalmi értéket is megállapíthat egy esetleges helyszíni szemle keretében, amennyiben azt az ingatlan piaci viszonyai indokolják.

A vagyonszerzési illeték pontos összegét tehát mindig az adott ügylet körülményei, valamint az igénybe vehető illetékmentességek és illetékkedvezmények határozzák meg.

Jogszabályi háttér: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

A SZÉLJEGY:

A széljegy az ingatlan-nyilvántartásban folyamatban lévő eljárásra utal, azonban önmagában nem jelent már meghozott döntést.

Amikor egy ingatlannal kapcsolatban bejegyzési, módosítási vagy törlési kérelmet nyújtanak be az ingatlanügyi hatósághoz, annak adatai széljegyként jelennek meg a tulajdoni lapon.

Legfontosabb szerepe, a rangsor elvének biztosítása, azt jelzi, hogy a beérkezett kérelmeket a benyújtás sorrendjében fogja elbírálni az ingatlanügyi hatóság.

Ingatlanvásárlás előtt különösen fontos ellenőrizni, hogy szerepel-e széljegy a tulajdoni lapon, mivel az olyan folyamatban lévő eljárásra is utalhat, amely a tulajdonszerzést befolyásolhatja.

A TULAJDONJOG-FENNTARTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ VEVŐI JOG:

A 2025. január 15-én hatályba lépett új ingatlan-nyilvántartási szabályozás bevezette a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog intézményét, amely a korábbi, tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényének feljegyzését váltotta fel. Ez különösen azoknál az ingatlan-adásvételeknél jelentős, amikor a vevő nem egy összegben, hanem részletekben vagy későbbi időpontban fizeti meg a vételárat. Ilyen esetben az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja, miközben a vevő javára tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

A vevői jog bejegyzése fontos biztosítékot jelent a vevő számára, mivel védi a későbbi tulajdonszerzéshez fűződő érdekeit.

A vevői jog bejegyzését követően az érintett ingatlanra vonatkozó további jogok és tények bejegyzése iránti eljárásokat a jogszabályban meghatározott kivételekkel az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti a vevő tulajdonjogának bejegyzésére irányuló kérelem elbírálásáig, de legfeljebb a vevői jog bejegyzése iránti kérelem benyújtásától számított hat hónapig.

A hat hónap elteltével a vevői jog nem szűnik meg automatikusan. A bejegyzés hatálya ezt követően a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének hatályával azonos.

A teljes vételár megfizetését és a szükséges bejegyzési engedély benyújtását követően a vevő tulajdonjoga a korábban bejegyzett vevői jog ranghelyén jegyezhető be. A vevői jog a felek által meghatározott határozott időre is kiköthető, határozatlan idő esetén pedig az ingatlanügyi hatóság öt év elteltével hivatalból törli azt. A törölt jog a felek megállapodása alapján ismételten bejegyezhető. A jogintézmény gyakorlati alkalmazása szempontjából fontos szót ejteni arról, hogy a vevői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséggel jár, amelynek összege 10.600 Ft. Ezt a többletköltséget az ingatlan-adásvételi szerződés megkötése során, a felmerülő költségek meghatározásakor szintén figyelembe kell venni.

Jogszabályi háttér: 2021. évi C. törvény, (Inytv.) és a 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet⁠ (Inytv Vhr.)

ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY:

Az energetikai tanúsítvány olyan hivatalos dokumentum, amely tájékoztatást nyújt az ingatlan energetikai jellemzőiről, energiahatékonyságáról és energetikai besorolásáról. Segítségével a leendő vevő képet kaphat az ingatlan várható energiafelhasználásáról és a lehetséges energetikai korszerűsítésekről.

A hatályos jogszabályok értelmében az ingatlan értékesítésekor – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – az eladó köteles gondoskodni az energetikai tanúsítvány meglétéről.

A korábban érvényben lévő szabályhoz képest, 2023. november 1-jétől az energetikai tanúsítvány HET- azonosító számát már nem kötelező feltüntetni az adásvételi szerződésben.

Gyakorlati szempontból azonban lényeges megjegyezni, hogy az ügyletet készítő ügyvéd továbbra is feltüntetheti azt, illetve rögzítheti a tanúsítvány bemutatásának és átadásának tényét.

Az eladónak azonban továbbra is kötelessége a tanúsítványt vagy annak másolatát legkésőbb

az adásvételi szerződés megkötésének napjáig bemutatni a vevőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig átadni részére.

Az energetikai tanúsítványok érvényessége a korábbi 10 évről főszabály szerint öt évre csökkent, azonban érdemes figyelni arra is, hogy az energetikai követelmények vagy a besorolási módszertan változása esetén 5 évnél korábban is szükségessé válhat új tanúsítvány elkészítése.

A vonatkozó szabályokat a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet és a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

 „A tájékoztató utolsó frissítése: 2026. október”

KAPCSOLAT
Köszönjük megtisztelő bizalmát!
A weboldalon található hirdetések és az ahhoz tartozó képek az iroda saját tulajdona. Az engedély nélküli felhasználása, más portálon való megosztása jogi következményeket von maga után.